A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2001. május 10.
A felperes Timpress Rt. elsőfokon megnyerte a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított pert. A határozatnak megfelelően a pervesztett cégnek hatvannégymillió lejt kell törlesztenie a több mint százmilliós adósságából. Az 1930-as években Temesváron közpénzekből felépített Magyar Házat jelenleg birtokló Iosif Constantin Dragan-féle médiabirodalom pert indított a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. Ellen, követelve a magyar lap kilakoltatását. Az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan sajtómágnás cége az egykori Magyar Házban székelő Reflex Kft. kilakoltatását kérvényező per mellett - melyet másodfokon is megnyert - indította meg a bírósági eljárást. Dragan a temesvári lapkiadót 124 millió lejes adósság-felhalmozással vádolta. A Graur János vezette lapkiadó a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az ingatlantulajdonosként fellépő Timpress Rt. a rendszeresen behajtott házbér mellett jogtalanul követelt külön közköltségtérítést. /Gurzó K. Enikő: Hatvannégymilliót fizet a Reflex Kft. Kedvezőtlen döntést hozott a temesvári törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2001. június 29.
Nem kell költöznie a temesvári Magyar Házból a Bánság magyar nyelvű hetilapjának és az irodáiba befogadott magyar intézményeknek. A Temesvári Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el az épület tulajdonosaként fellépő Timpress Rt. keresetét a kilakoltatási perben, amelyet a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított. A magyar lap kiadója és szerkesztősége még nem nyugodhatott meg végképp. A ki nem fizetett közköltségek miatt és amiatt, a Reflex Kft.-nek közel 80 millió lejt kell fizetnie. Az ítéletet elfogadták, és a szerkesztőség emeletén működő RMDSZ-szel már meg is állapodtak arról, hogy fele-fele arányban fizetnek. A bánsági magyarság közadakozásából 1930-ban felépített, majd államosított Magyar Házat jogi ügyeskedések útján szerezte meg a Josif Constantin Dragan Olaszországban élő milliomos temesvári sajtócége. 1997-ben kormányrendelet mondta ki az épület visszaadását. A bánsági magyarság mégsem kapta vissza épületét, mert a Magyar Ház Rt. minden szinten elveszítette a pert, a kormányhatározatot pedig az Alkotmánybíróság hatálytalanította. /Maradnak a Magyar Házban. Nem kell kiköltöznie a Heti Új Szónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2001. augusztus 30.
A Temes Megyei RMDSZ 1990 óta székház-gondokkal küzd: ezt a kérdést csak a városközpontban álló háromemeletes ingatlan, a Magyar Ház visszaszerzése rendezné kielégítően. Halász Ferenc megyei elnök közölte: egyezség született az évekig RMDSZ kulturális központként működő gyárvárosi ingatlan időközben jelentkező tulajdonosával, aki hajlandó volt az épületbe fektetett pénz egy részét is megtéríteni. Az ún. Temmer-ház tehát visszakerült jogos tulajdonosa birtokába, azonban a Magyar Házról ugyanez nem mondható el. Az RMDSZ-nek időközben kiutaltak egy másik, szintén romos állapotú gyárvárosi ingatlant, amelynek felújítása csak az államosított házak visszaigénylési határideje lejárta után jöhet szóba. A Temes Megyei RMDSZ jelenleg öt termet használhat a Magyar Ház első emeletén. A napokban, saját erőből itt is megkezdődtek a felújítási munkálatok. /Pataki Zoltán: Két székház között - a Magyar Házra várva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2001. szeptember 4.
Egeressy László temesvári jogász szerint a temesvári Magyar Ház államosítása során még a kommunista törvényeket sem tartották tiszteletben, tehát a román állam soha sem birtokolta az ingatlant jogszerűen. Okfejtését írásban az RMDSZ országos vezetőségének is eljuttatta. A tartományi néptanács 1967-ben egy átiratban közölte, hogy az épületet államosították és ezt az átiratot telekkönyvezték. Így vált az ingatlan az állam tulajdonává. 1990 után pedig golyóstollal módosították az eredeti telekkönyvi bejegyzést. Az utólagos betoldás olyan adatokat sorolt fel, amelyeket 1930-ban nem írhattak le: az épület az Augusztus 23 sugárút 8. sz alatt van (ki hallott augusztus 23-ról 1930-ban?), továbbá hozzáírták az udvarban évtizedekkel később emelt épületet is. Egressy szerint bírósági úton kérni kell az átirat törlését, a telekkönyvi bejegyzés utólagos módosítását is megállapítva. Így a temesvári Magyar Ház újból a bánsági magyarságé lesz. Egressy azt kérte, hogy az ügy képviseletét országos szinten Frunda György vagy Tokay György vállalja fel. /Pataki Zoltán: Szabálytalanul államosították a temesvári Magyar Házat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2001. október 6.
Okt. 3-án Civil Termet avatott a temesvári Magyar Házban az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. "A jelenlegi vezetőség nem a politizálást, hanem a közösségépítést tekinti elsőrendű feladatának" - hangsúlyozta köszöntőjében Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök. Az RMDSZ és a TEMISZ mellett a Civil Teremnek is otthont sikerült teremteni. Ez alkalomból Erdei Ildikó oktatási alelnök bemutatta a Temes megyei civil szervezetek tevékenységét bemutató kiadványt, amely egyelőre kilenc szervezet (Gyárvárosi Szülők Egyesülete, Pro Folk, Szórvány Kutatóközpont, Szülők az Iskoláért Egyesület, TMD, TEMISZ, TECHNÉ, Temesvári Magyar Nőszövetség, Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja) adatait tartalmazza. A műszaki eszközökkel is kitűnően felszerelt Civil Terem fenntartási költségeit az RMDSZ fedezi, ingyen áll a "civilek" - gyakorlatilag az egész magyar közösség rendelkezésére. /(Pataki Zoltán): Civilek a Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2001. október 19.
A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2001. december 8.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2002. február 1.
Temesváron az 1989-es fordulat után, amikor a magyarság szabadabban ápolhatta hagyományait, az Franyó Zoltán Irodalmi Kör lassan megszűnt. 2002. január elején megindult az újraszerveződés, amelynek mozgatói Anavi Ádám és Bárányi Ferenc írószövetségi tagok voltak. febr. 1-jén a Magyar Házba várnak minden irodalombarátot, az újrainduló irodalmi körre. /(Sz. I.): Újraindul a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2002. március 19.
Temesváron az RMDSZ és az SZDP helyi vezetői a sajtó jelenlétében márc. 18-án aláírták a helyi együttműködési egyezményt. Az RMDSZ-t Halász Ferenc Temes-megyei elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Marossy Zoltán megyei és Fórika Éva városi tanácsosok képviselték. A kormánypárt helyi szervezete megígérte, hogy törvényes eszközökkel támogatja a magyar közösséget elkobzott javai visszaszerzésében. Konkrétan a református egyház 107 hektáros földbirtok- visszaigénylését nevezte meg az SZDP-s politikus, de "ingatlanokról" is szó esett. (Mint tudjuk, a Temes megyei RMDSZ első számú követelése a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatása). /(Pataki Zoltán): Helyi SZDP-RMDSZ egyezményt írtak alá Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2003. január 28.
A Temesvári Magyar Nőszövetség elnökét, Szász Enikő színművésznőt, megyei tanácsost látta vendégül jan. 25-én a szintén temesvári Geml József Társaskör. Szász Enikő a nőszövetség rendezvénytípusait mutatta be /évfordulós ünnepségek, értékfeltáró és értékőrző programok, köztük a Bánsági Magyar Napok/. Támogatják a magyar nyelv tanulását és egy tehetséges zongora szakos diáklány, Bartal Zsuzsa külföldi tanulmányútját. Időnként élelmiszercsomagokat juttatnak el sokgyermekes családokhoz. Könyvtárat működtetnek a Magyar Házban. A Geml József Társaskör rendszeresen tart találkozókat, témás teadélutánokat. Marossy Zoltán elnök, megyei tanácsos bejelentette, hogy az év első felének legnagyobb eseménye az először megrendezésre kerülő Geml József Emléknapok lesz, március 28-30. között. /(Szekernyés): Két civil szervezet betekintett egymás műhelytitkaiba. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2003. február 6.
Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2003. február 11.
Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
2003. március 18.
Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2003. június 25.
Aláírták az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Temes megyei szervezetei közötti megállapodást. A protokollumban rögzített tulajdonjogi, szociális, oktatási kérdések tisztázása mellett a szövetség vezetői hatékonyabb együttműködést, nagyobb kommunikációs készséget várnak a kormánypárt helyi tisztviselőitől. Halász Ferenc RMDSZ-elnök utalt arra, hogy Temesben jóval a kiszabott határidő lejárta után született meg az egyezmény. A késedelem oka a szociáldemokraták elzárkózásában keresendőt. Halász Ferenc elmondta, hogy gazdasági kérdésekben kikötötték: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tartson fenn kapcsolatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei szervezetével, továbbá az SZDP is támogassa azt a javaslatot, hogy a lakosok személyi jövedelemadójuk 1,5 százalékát a civil szervezetek támogatására fordíthassák - belátásuk szerint. Tulajdonjogi kérdésekben a restitúció felgyorsítása, az elkobzott egyházi ingatlanok és a Magyar Ház maradéktalan visszaszolgáltatása. Emellett a Nagyszentmiklós és Csanád között ingázó tanulók szállításának megoldása, az óteleki iskola támogatása, a Csiky Gergely Állami Színház nagytermének renoválása, a Csanád-Kiszombor határátkelő bővítése, a bodófalvi híd felépítése, egyéb infrastrukturális tételek szerepelnek a szövetség kívánságlistáján. /Pataky Lehel Zsolt: Aláírták a Temes megyei RMDSZ-SZDP-protokollumot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2004. március 3.
Március 2-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyeztetett változatát. A jogszabály tartalmi szempontból, illetve az ingatlan-visszaadási folyamat gyakorlati elemeinek tekintetében az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben foglaltakhoz hasonló. Kötő József, az EMKE elnöke fontos lépésként értékelte a jogszabály elfogadását, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a civil és önszerveződés útján létrejött egyesületek és alapítványok vagyonának visszaszolgáltatására is. A törvény értelmében kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek (pl: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) vagy kisebbségi közösségek, amelyeknek ingatlan vagyonát 1940. szept. 6. és 1989. dec. 22. között jogtalanul elkobozták. Ebbe a kategóriába sorolható például a bukaresti Petőfi Ház, illetve a temesvári Magyar Ház is. Szintén elfogadta a parlament két háza az ingatlan-visszaadás felgyorsításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfontosabb kitétele az 1989 után napjainkig törvénytelenül elidegenített egyházi ingatlanok visszaperelhetőségéről szól. Az RMDSZ által is szorgalmazott előírás lényege, hogy a perújrafelvétel jogával az egyházak a törvény hatályba lépésétől számított további 6 hónapig élhetnek. /P. A. M.: Visszaszolgáltatják a közösségi ingatlanokat. Kötő József: Érdemes visszaszerezni az elkobzott gazdagságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 8.
A kisebbségi közösségi ingatlanok restitúciójára vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet elfogadta a parlament és ezzel megoldódhat a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának kérdése. A bánsági magyarok közadakozásból megépített kulturális fellegvárának restitúciójáért immár másfél évtizede folyik a küzdelem, jelenleg is öt per van folyamatban. A temesvári Magyar Ház ügyéről Toró T. Tibor parlamenti képviselő leszögezte, a törvény szövege sok újat nem hoz. Az öt perből az egyik kereset Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon van a várakozó listán. /Pataki Zoltán: Temesvári Magyar Ház: újabb esély a restitúcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2005. április 16.
Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2005. június 30.
Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2005. november 26.
November 29-én és 30-án lesz háromnegyed évszázada, hogy felavatták a bánsági magyarság közművelődési és érdekvédelmi törekvéseit szolgálni hivatott Magyar Házat. Erre emlékeznek november 26-án az épület első emeletén. Ennyi maradt ugyanis a magyaroknak a háromszintes Magyar Házból. Annak idején magyar közéleti személyiségek tetemes összeget áldoztak a munkálatokra, téglajegyek vásárlásával a közemberek is hozzájárultak, így tényleg az egész bánsági magyarság a magáénak érezhette a házat. Az 1945-ös fordulat után még egy ideig a Magyar Népi Szövetség székháza volt, hamarosan a pártsajtót költöztették az épületbe. 1967-ben – amikor a belső udvarára egy egyemeletes szárnyat építettek – a telekkönyv szerint még a Magyar Ház Rt. tulajdona volt. Ekkor mindössze egy átiratban adtak utasítást az államosításra. Ezzel indult a törvénytelenségek sorozata. A Timpress Rt 1992-ben beíratta a kezelési jogát, 1995-ben pedig a használati jogát a telekkönyvbe. Később az ultranacionalista Iosif Constantin Dragan több mint 50 százalékos tulajdonjogot nyert. Fórika Éva jogász szerint ez nem nevezhető az állami tulajdon privatizálásának, csak egyszerűen lopásnak. 1993-ban a Timpress értesítette a három kisebbségi lapot, hogy maradhatnak a házban, de csak bérlőkként. A szerb és a német újság belement ebbe, a magyar viszont nem, ezért kilakoltatási pert indítottak az Új Szót kiadó (időközben megalapított) Reflex Kft. ellen. A Reflex viszont hat év után megnyerte a pert, és ingyenes használati jogot kapott az első emeletre. Így a magyarság utolsó bástyái Temesváron, a Magyar Házban jelenleg a hetilap, és közvetve albérlői, az RMDSZ és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet. 1994-ben jegyezték be az új Magyar Ház Rt.-t. A későbbiekben ez a részvénytársaság (is) perelt a Magyar Házért. 1994-ben a Magyar Ház Rt. indított pert a ház visszaszerzéséért a román állam, illetve a Timpress ellen. Első fokon vesztett a Magyar Ház Rt., mert a bíróság szerint nem bizonyítható, hogy jogutódja a régi Magyar Ház Rt.-nek. Második fokon viszont a bíróság figyelembe vette, hogy a folytonosságot kimondja az alapító okirat, de a harmadik és utolsó rendes fokon megint veszített. Időközben megjelent az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet, amely az ingatlant visszaadta a temesvári magyar közösségnek, ennek nyomán az rt. perfelújítást kezdeményezett. Azonban a Timpress alkotmányossági kivizsgálást kért, mondván, hogy magántulajdonról van szó, és azt nem lehet állami úton visszaadni. Az Alkotmánybíróság elfogadta ezt az érvelést. Fórika Éva szerint ha a román állam meg akarta volna oldani a kisebbségi ingatlanok kérdését, akkor megoldotta volna. Toró T. Tibor, az RMDSZ jelenlegi Temes megyei parlamenti képviselője szerint az RMDSZ országos vezetősége sem tűzte egyértelműen zászlajára a Magyar Ház ügyét. /Pataky Lehel Zsolt: Megtűrtként a saját otthonunkban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2005. november 28.
Temesváron a Magyar Ház felavatásának 75. évfordulójára emlékeztek november 26-án a Temes megyei RMDSZ, a Heti Új Szó és az új Magyar Ház Részvénytársaság szervezésében. A magyarok közművelődési és érdekvédelmi szervezetei jelenleg csak megtűrtek az ingatlanban, bocsátotta előre Graur János, a hetilap főszerkesztője. Szász Enikő főszervező üdvözölte a megjelenteket. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az, hogy ez a helyiség szűk az emlékezők részére, azt jelenti: érdemes még harcolni ezért a házért. A honatya kifejtette: a Magyar Ház azt tükrözi, miként is áll 15 évvel a rendszerváltás után Romániában a restitúció, milyen is a demokrácia és mennyire független az igazságszolgáltatás. Szekernyés János helytörténész kiemelte: ez a romániai magyarság egyetlen ingatlana, amit önerőből emelt és nem mentett át a trianoni diktátum előtti korból. Fellépett a Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta együttese. /Pataky Lehel Zsolt: Hetvenöt éves a Magyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2007. szeptember 17.
Az 1989-es rendszerváltó temesvári forradalom első mártírjára, Újvárossy Ernő építészre emlékeztek szeptember 16-án, vasárnap a Belvárosi Református Egyházközségben. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a gyülekezet akkori lelkésze, az áldozat lelki barátja hirdetett igét. Újvárossy Ernő (1934–1989) amiatt esett a hatalmi önkény áldozatául, mert aktív szerepet vállalt a gyülekezetben, és Tőkés híve, követője volt. 18 esztendeje, szeptember derekán találtak holttestére a Vadászerdőben. Halálának körülményei tisztázatlanok, a püspök szerint erkölcsi kötelesség kideríteni a történelmi igazságot. A püspök azzal a nem titkolt szándékkal (is) jött Temesvárra, hogy a gyülekezet támogatását kérje a november 25-i európai parlamenti választásokon, amelyen független jelöltként indul az egyik brüsszeli képviselői mandátumért. Szerinte a romániai magyarságnak biztosított ilyen-olyan jogok, tisztségek, bársonyszékek csak porhintés, mert a temesvári Magyar Házat, a nagyváradi református iskola sportpályáját nem sikerült visszaszerezni, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját hátráltatják, az önálló állami magyar egyetem vagy az autonómia biztosításáról nem is beszélve. “Aprópénzzel kifizetnek bennünket. Azért vagyunk kormányon, hogy szentesítsük ezt? – tette fel a kérdést. – Sem Bukarestre, sem Budapestre nem számíthatunk ebben, ezért Európában kell szövetségeseket keresnünk. Trianon óta először lehet a romániai magyarságnak külképviselete, és ehhez kérem a segítséget. Teszem bátran, mert jó ügyhöz kérem, hiszen RMDSZ-eseket és RMDSZ-en kívülállókat is képviselni fogok. ” A gyülekezet az erzsébetvárosi temetőbe vonult, ahol Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze méltatta Újvárossy Ernő tevékenységét. /Pataky Lehel Zsolt: Újvárossy-megemlékezés és Tőkés-kampány. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2007. november 21.
December 15-én, Bolyai János születésének 205. évfordulóján a temesvári Magyar Ház Civil termében nyitják meg a Bolyai-emlékszobát, ahol Bolyai-emlékeket, a híres temesvári levél falméretűre kinagyított képét, Bolyairól szóló színházi előadások plakátjait, Babits Bolyai-szonettjének fordításait fogják kiállítani – jelezte Toró Tibor, az MTA külső tagja a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Bánsági Munkacsoportja és a Szórvány Alapítvány által november 19-én a temesvári Magyar Házban rendezett, A magyar tudomány ünnepe a Bánságban című megemlékezésen. Toró Tibor előadásában megemlékezett Bolyai János főműve, az Appendix megjelenésének 175. évfordulójáról is, amely apja, Bolyai Farkas Tentamen című művének függelékeként jelent meg 1832-ben. Toró professzor bemutatta az Appendix különböző nyelveken, világhírű tudósok gondozásában megjelent fordításait. /Pataki Zoltán: Bolyai-múzeum Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2008. január 17.
Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) világhírű magyar atomfizikus születésének 100. évfordulóján, január 15-én emlékezett meg Temesváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának Bánsági Munkacsoportja és a Techné Egyesület. A tudós életéről és történelmi jelentőségű munkásságáról a térség legavatottabb szakértője, Toró Tibor temesvári atomfizikus, az MTA külső tagja tartott előadást a Magyar Házban. Teller Ede gyerekkorában huzamosabb időt töltött Temesváron. Teller Ede 1925-ben, a budapesti “Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola és Gimnázium) érettségizett, ugyanott, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt. Egész életében nagyra értékelte a magyarországi oktatást. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel. Teller azt vallotta később: tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, különben “csak egy középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. 1926-ban hagyta el az országot, többek között Németországban, Dániában és Angliában dolgozott, majd 1935-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol tudományos munkássága eredményeként 1945-ben tagja, 1947-től elnöke lett a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. /(pataky): Teller Edére emlékezett a bánsági tudományosság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./
2008. január 31.
A magyar kultúra napja alkalmából Toró Tibor atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja A két kultúra (realia et humaniora) kapcsolata a XX. századi magyar írók műveiben címmel tartott előadást a temesvári Magyar Házban. A professzor a Himnusz román nyelvre lefordított sorainak felolvasásával indította a rendezvényt. Kölcsey Himnuszának két kuriózumnak számító, román nyelvű fordítása is elhangzott: az egyiket Gelu Pateanu költő-műfordító „követte el”, a másikat maga az előadó. Toró professzor előadásában azt boncolgatta, hogy a XX. században mennyire váltak el egymástól a reál és a humán tudományok útjai. Egyes szerzők – mint az angol C. P. Snow – szerint „két kultúra” van, közöttük akkora a szakadék, hogy a természettudósok és a humán tudományok művelői már nem értik egymás nyelvét. Az előadó Babits Mihály, József Attila és Ottlik Géza műveiből vett példákkal igazolta: e három magyar író esetében nincs szakadék a „két kultúra” között. Babits megértette Bolyai János nagy felfedezésének lényegét, József Attila és Ottlik Géza pedig – egyik kedvenc egyetemi tanáruk, Ortvay Rudolf hatására – behatóan foglalkoztak a természettudományokkal, különösen az Iskola a határon szerzője, aki matematika-fizika szakon szerzett diplomát. /Pataki Zoltán: Elváló tudományutak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2008. február 21.
Nagy-Románia-párti temesvári fiatalok csoportja február 19-én nemzeti zászlóval, Románia és Szerbia térképével felfegyverkezve „megrohamozták” az egykori Magyar Házban működő RMDSZ irodát. Nem mulasztották el kihívni a román médiát. Az irodában Nagy Lídia titkárnőt találták, akit megdöbbentett, amikor a „kommandó”, tévésekkel, rádiósokkal és újságírókkal a sarkában ellepte a helyiséget. A helyszínre érkező Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök átvette a fiataloktól a nagy-romániás „ajándékokat”: egy „Domunule Marko Bella”-nak címzett nyílt levelet, Románia földrajzi térképét, Szerbia politikai térképét és egy román nemzeti lobogót, azzal a humoros megjegyzéssel, hogy „jól jönnek az ember házánál”. „Ártatlan gyerekek lelkes kezdeményezésének tartom ezt az akciót, ugyanakkor tudomásomra jutott, hogy országos kampány folyik az RMDSZ ellen. A fiatalok átadták ‘ajándékaikat’, én megköszöntem nekik és ők azonnal elmentek” – mondta el Halász. A Marko Bella-nak címzett levélben a Nagy-Románia Párt Temes megyei Ifjúsági Szervezete felszólítja az RMDSZ-t, hogy önként lépjen ki a kormányból. /Pataki Zoltán: Nagyromániás „gerillaakció. ” Markó megint Bella lett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2008. február 25.
Eredményes 2007-es esztendőről számolt be Illés Mihály, a Bánsági Kárpát Egyesület elnöke Temesváron a Magyar Házban megtartott tisztújító közgyűlésen. A Bánsági Kárpát Egyesület néven 2007-ben önálló jogi személyiséget nyert. Tavaly négy magashegyi, hét hegyi, valamint hat-hat gyalog- és kerékpártúrát szerveztek, közel 200 egyesületi tag és szimpatizáns részvételével. Az egyesület természetfotó-versenyt is szervezett középiskolás és gimnáziumi tanulók számára. A február 22-én megtartott közgyűlés résztvevői bizalmat szavaztak a Bánsági Kárpát Egyesület hivatalban levő elnökségének. /Pataki Zoltán: Régi-új elnökséget választott a bánsági turistaegyesület. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2008. április 21.
Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2008. június 6.
Temesváron a Magyar Házban megtartott RMDSZ sajtótájékoztatón bemutatkoztak az RMDSZ új temesvári tanácsosai, Szabó Ferenc és Perinac Steva. A magyar érdekvédelmi szervezet négy bánsági kisebbséggel, a szerbekkel, ukránokkal, olaszokkal és bolgárokkal közös listát állított, az első helyen indított Szabó Ferenc tanító, a Bartók Béla Líceum volt aligazgatója mellett így került be a második helyről Perinac Steva, a Dositej Obradovic Líceum igazgatója a tanácsba. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke pozitívnak értékelte a választási eredményeket: a magyarság képviselői visszakerültek a temesvári tanácsba, egy polgármesterük és három „második fordulós” polgármester-jelöltjük van, a helyi tanácsosok számát sikerült 43-ról 46-ra emelni a megyében. Az RMDSZ két új tanácsosa, Szabó Ferenc és Perinac Steva tanárember, mindketten a tanács tanügyi-kulturális-egészségügyi szakbizottságát választották. Szabó Ferenc oktatói és városi tanácsosi munkája mellett folytatni kívánja a Bokréta hagyományőrző csoport vezetőjeként végzett munkáját is. /Pataki Zoltán: Bemutatkoztak az RMDSZ városi tanácsosai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2008. július 24.
150 évvel ezelőtt, 1858. július 6-án jelent meg Temesváron Dél–Magyarország első magyar nyelvű hetilapja, a Delejtű. Július 22-én az első bánsági magyar újság alapítójáról, Pesty Frigyes történészről és lapszerkesztő-kiadóról emlékeztek meg a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Marossy Zoltán alprefektus a helyi magyar intézmények és civil szervezetek képviselői jelenlétében. A házigazda Graur János, a Heti Új Szó /Temesvár/ hetilap főszerkesztője elmondta: a lap Baráti Köre Pesty Frigyes emlékdíjat alapított, amelyet az évforduló alkalmából alakult, Szekernyés János helytörténész, Vicze Károly történész, Herczeg András mérnök, Szegedi Lajos mérnök és Graur János lapszerkesztő összetételű emlékbizottság ítélt oda öt újságírónak „a temesvári magyar újságírás hűséges szolgálatáért”. A méltatlanul elfelejtett Pesty Frigyes életművének jelentőségéről Szekernyés János helytörténész beszélt. Pesty magyar nyelvű hetilapja, a Delejtű, amelyet alcímében a tudomány, anyagi érdek és szépirodalom közlönyeként határozott meg kiadója, három évig, 1858-tól 1861-ig jelent meg Temesváron. A Delejtű mottója ez volt: Csak az önmagát elhagyó nemzet vész el. A megemlékezés során Graur János átadta a megtisztelő Pesty Frigyes emlékérméket – Varga Luigi szobrászművész alkotását – és okleveleket Dudás Józsefnek, Joó Imrének, Kiss Károlynak, Kovách Évának és Raffai Györgynek, akik több évtizede dolgoznak a temesvári magyar sajtóban. /Pataki Zoltán: Pesty Frigyes megemlékezés és díjkiosztás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
